DÚNYALIQ MÁMLEKET HÁM DIN TÚSINIGI, TARIYXI HÁM ILIMIY JANTASIWLAR
Main Article Content
Аннотация:
Házirgi waqıtta dúnya boylap 195 mámleketti qamtıp alǵan bes mıńnan aslam din hám túrli konfessiyalar bar bolıp, olardıń yarımınan kóbi dúnyalıq mámleketler bolıp tabıladı [1]. Dúnyalıq kóbinese zamanagóy demokratiyalıq jámiyetlerdiń iskerligi hám progressiv rawajlanıwınıń tiykarǵı hám zárúrli principi esaplanadı. Birden dúnyalıqtıń áhmiyetin ańlap bolmaydı, bul onıń din menen ózara mánisin tereń túsiniw hám demokratiyalıq ózgerisler arqalı mámleket rawajlanıwınıń real kelesheklerin seziniw menen júzege keledi.
Article Details
Как цитировать:
Библиографические ссылки:
http://pravo.mgimo.ru/sites/default/files/pdf/13_shandybinam.pdf
Малашенко А. В. Христианство и ислам в России: диалог только начинается // Межрелигиозный мир и согласие как условие мирного будущего народов Северного Кавказа: Материалы международной конференции (Пятигорск. 18-19 февраля 1998 г. ). М.. 1999. С 27.
Стецовский Ю. И. Право на свободу и личную неприкосновенность: нормы и действительность. М., 2000. С 433-434.
Жагипаров M. Опыт зарубежных стран как светских государств. K., 2021.
